Minden jóban van valami rossz...

Hello!


A cím mindent elárul a jelenlegi helyzetemről. Az utóbbi időben nem nagyon volt időm írni, a kocsival se foglalkoztam szinte semmit. Most vagyok túl egy költözésen, ami igencsak felemésztette az anyagi keretem, így még is csak maradok a Gruftis projektnél, mert most  nincs meg a kellő pénz mennyiség a következőre. Igazából nem csak emiatt térek vissza a sárga szappantartómhoz...
Itt kint találtam egy közösséget, egy fórumot, akik elég aktívan foglalkoznak az MKIV-es Fiestákkal is. Emellett itt évente több nagyobb rendezvény is folyik több száz kocsival. Elég csak egy Elbtal treffent említeni, ahol több száz, igényesen megépített Ford találkozik évente. Ami meglepő, hogy elég sok a Fiesta is köztük.

Az újrakezdéshez új tervek is dukálnak, így teljesen megváltozott a kocsi elképzelt, végleges   kinézete. A folyamat ami a tervek megváltozáshoz vezetett elég bolondos és vicces. Az első lépés talán az volt, hogy a photowheel.hu-n olvastam a cikket, amiben egy magyar kék E36 BMW-t összehasonlítanak egy svéd NATO zöld E36-ossal. Az utóbbi szín annyira beleégett a retinámba, hogy azonnal tudtam, hogy ez kell nekem. Jó meg van a szín, de ez így snassz, kell valami, amitől tényleg besza-behu lesz a kocsi. Most még azon gondolkozok, hogy a lökhárítók maradjanak-e így sima, gyári, műanyagosak vagy azok is legyen  lefújva. Szerintem maradnak műanyagok egyenlőre és majd meglátom.
Épp a neten lógtam, amikor az egyik felnikkel foglalkozó oldalon beugrott egy flash hirdetés és megmutatta a számomra a felnik királyát, amitől majdnem abban a szent pillanatban orrvérzős, elájulós orgazmusom lett...Ez a felni pedig a 3SDM gyártó 0.05 nevű darabja. Na ezt már olyan május vége felé kinéztem és mondtam is Moretti kollégának, hogy meg vannak min fog gurulni a kocsi. Kicsit elszomorított, amikor a Ford Majálison készült képeken, megláttam a felnit egy fekete Escorton. De semmi gáz én úgyis matt feketében képzeltem el a felnit, mert az illik bele legjobban az eltervezett képbe. Íme egy kép róla:

Meg van a szín, meg van a felni, de ez még mindig egyszerű, "szokványos", kéne valami olyat dobni, ami tényleg egyedivé teszi a kocsit. A megvilágosodás egy háborús film nézése közben jött. Eszembe jutott, hogy az amerikai hadseregnek a II. világháborúban a Ford gyártotta a Jeepeket. Illetve a Ford adta a Ford GPW-t és a Willys a Willys MB-t, de lényegében a két jármű ugyanaz. Bővebben itt lehet utána olvasni a Ford és a Willys történetét (angol nyelvű link): http://en.wikipedia.org/wiki/Willys_MB . Ekkor ugrott be, ha már úgyis nato zöld a kiválasztott szín, akkor miért ne matricázzam rá az akkori Jeepeken található jelzéseket. Kerestem és nem találtam ilyen átépítésről, stílusról sem képeket, sem pedig bejegyzéseket. Gondoltam, igen meg van, ami kell, ettől lesz a kocsi igazán egyedi.
A következő gondolataim már a belső tér kialakításáról szóltak. Mindenképp bőr kell, de nem a sima fekete színűt akartam, hanem az inkább mély barna bakancs színt. Az ülések, az ajtókárpitok is ezzel a színnel lesznek megoldva.
Az eredeti tervből csak egy-két dolog maradt meg. Az erősebb motorról majd egy puma 1,7-es motorja fog gondoskodni, ezt még később turbósítani szeretném. Az erősebb motorhoz új kipufogó rendszer is dukál. Ez se a szokványos megoldás lesz, ugyanis az alábbi képen látható megoldással akarom a távozó gázokat a légkörbe lőni.

Emellett a fék rendszer is megerősítésre kerül. Továbbá pár apróságot is beterveztem mint egy szett Hella ködlámpát és egy tetőcsomagtartót.
Na ennyit a tervekről. A kocsi jelenleg nem életképes vagyis inkább csökkent képességű, ugyanis fulladozik. Sajnos emiatt még a másik háznál pihen, mert nem kockáztattam meg vele az utazást. Most kap majd új gyertyákat és új vezérműszíjat. Emellett vettem neki egy erősebb generátort és új akkumulátort. A következő időszakban szépen lassan elemenként fogom a kocsit felépíteni, ugyanis egyszerre nagyon sok pénz lenne ez így.

Na megyek is, megrendelem a felniket. :D

Nyugodj békében...

Hát hellosztok!

Sajnos mély csalódásom következményeként, eljutottam arra a szintre, hogy nem vesződöm tovább az autóval és inkább lecserélem egy jobban támogatott, népszerűbb, ezáltal erősebb közösséggel rendelkező típusra.

Mint az első bejegyzésben írtam nem vagyok autószaki és nem tudok mindent megoldani egymagam és ezért fontos számomra a támogató közösség. Fáj, mert igen csak megszerettem a maga módján Gruftit, de ami nem megy, azt nem kell erőltetni alapon új gazdát keresek neki, aki talán meg tudja így egyszerű, mivoltjában is becsülni. Sajnos a fordfiestaklub.hu-n is inkább csak az MK3-as és újabb típusok tulajdonosai vannak jelen és ahogy néztem onnan is kihaltak az mk4-es tulajdonosok, akik érdemben tudtak volna segíteni. Úgy érzem, hogy szélmalom harcot vívok és emellett nem látom előre lépésnek az esélyét sem. Ami igazából teljesen felesleges is lenne, mivel kinek mutassam meg a majd kész Fiestámat? Járhatok márka független találkozókra? Hétvégenként megrendezett Tuningmajálisokra és mindenfajta biszem-baszom árúház parkolójában megrendezett összeröffenésekre? Szomorú tény, de egy komolyabb rendezvényen ennek az autónak nincs és nem is lenne helye. Nincs kultusza, története és kiállása. Hogy is lehetne, ha szinte csak futó átmenet az öreg, egyedi feelingje miatt szeretet MK3-as és az újabb, modernebb és így kedveltebb MK5-ös között. Ez a típus sajnos halálra van ítélve a tuning világ szempontjából...sőt már akkor is halott volt, amikor megszületett. Ezt támasztja alá az is, hogy a www.fiesta-gallery.de oldalon is elenyésző az MK4-esek száma.   Megvételekor elképzelt terveim felülmúlták lelkesedésemet és kitartásom. Ott tartok, hogy nem szívesen költenék az autóra egy fillért sem, inkább veszek egy másikat. Ha nem adom el, akkor marad az asszonyé, amíg nem találunk neki megfelelőbbet és utána...

Egyik szemem sír, a másik nevet. Szomorúságomat feledteti izgalmam, mivel új autónak állhatok neki, amivel hiszem, hogy nem csak egy helyben fogok futni. Szomorú vagyok, hogy nem adhattam meg az autónak azt amit megérdemelt, hogy szolgálati idejének utolsó korszakában megbecsüljék és szeressék és nem rohadó fém kupacként végezze a bontó udvarának sarkában.


Részemről lezárom ezt a korszakot. Nem volt túl hosszú, mégis örömmel fogok emlékezni az én sárga, kis kriptaszökevényemre.

A 10%-os Hifi esete...

Üdvözletem!

Jó rég írtam, de sajnos vagy nem sajnos a munka mellett nem nagyon volt időm a kocsival foglalkozni. Emellett egy kisebb műtét is hátráltat a projekt folytatásában...
A hifi beépítését már legalább két hete tervezem és a mai napot megfelelőnek tartottam is arra, hogy neki kezdjek...legalábbis az első részének. Ugyanis még jó pár elem nem érkezett meg (táp elosztó, a mono block és a 25-ös tápkábel.), hála az UPS impotens kiszállításának. Reggel már nagyon zavart, hogy még mindig a gyári fejegység muzsikál a kocsiban, igaz az eddigi, általam hallgatott legjobb gyári fejegység volt ez.
Szerencsére találtam olyan beépítő keretet, aminél a rádió alatti "fölös rész" nem csak egy műanyag lapka, hanem egy kis rekesz van ott. Ez később az Aux csati normálisabb kialakításánál kap nagyobb szerepet.

Íme a beépítő keret:

A kiszedéssel elég sokat szenvedtem, mivel először szedtem ki Ford gyárit. A két kiszedő villával benyomtam a tartó pöcköket, de kijönni nem akart. Egy jó fél órás ráncigálás után sem akart kijönni a helyéről. Így idegemben már össze-vissza rángattam és ekkor a bal oldali villát elmozdítottam balra, a kormány felé és rájöttem, hogy ez így a megfelelő pozíció. Ugye a már megvásárolt alpine csatit összekötöttem a ford átalakítóval és stb, stb.

Miután mindent bekötöttem, be is kapcsoltam még melegében a fejegységet. Érezhetően szebben szól vele mint a gyárival. Aztán bepróbáltam leendő helyére...és ekkor jött a pofon. Az 1 dinesnek írt beépítő keret nagyobb mint az Alpine, ezért az kotyog is benne istenesen. Felette és a két oldalán kábé 1 centi hézag van a beépítő keret széléig. Gondolkoztam mivel lehetne azokat a hézagokat kitölteni, de még nem jutott eszembe semmi. Ha esetleg van valakinek valami használható ötletet, ossza meg velem! :D

Íme a kép a problémáról:

Mivel volt még időm, így eldöntöttem, hogy bekötöm az egész rendszert próba képen. Elő a fúró, mert használható lyukat még mindig nem találtam a tűzfalon. Mikor már minden kész volt: tűzfalon alkoholos filccel a célterület bejelölése, hosszabbító kihúzása, útban lévő vezetékek elterelése, leszakadt az ég...én meg ott állok fúróval a kezembe, fedetlen hosszabbítóval az esőben...Szomszéd, aki ezt végignézte, most biztos elég bátor gyereknek tart...

Végül pár kép a "káoszról":

Amíg a férfi nép keményen dolgozik, van aki minecraftozik...

Ui: A gyári fejegység olcsón eladó!

A karosszéira munkák, a fényezés és a világítás...

Hellosztok!

Ebben a bejegyzés sorozatban, amely előtt hagytam egy kis hatásszünetet, a kocsival való terveimet fogom leírni. Minden egyes bejegyzésben egy vagy két részt fogok leírni, mert egyszerre sok lenne.Szó lesz arról, hogy mit akarok átalakítani rajta és hogy mi a konkrét célom az egésszel, amellett, hogy egy szép és igényes autó tulajdonos legyek.

A karosszéria

Ebben a témában nem sokat kell írjak. A gyári karosszérián nem sok fog változni. Ugye a sérülések "meggyógyítása" és a rozsda teljes mértékű eltávolítása az első munka. amit meg kell csinálni. A díszlécek, emblémák eltűntetése is ekkor fog megtörténi. Az első és hátsó lökhárítót akarom még lecserélni a ködlámpás verzióra. A morcosításon gondolkoztam, hogy legyen-e vagy sem, de végül elvetettem, ez lehet a későbbiekben az új motor beépítésével változni fog. Kap még Grufti egy diszkrét felső légterelőt és itt ki is merült egyenlőre a karosszéria munkákkal kapcsolatos tervek tárháza. Ja, és nem tudtam eldönteni ezt hova írjam, de az ablakok körbe sötétítve lesznek és ugye az FFK-s matricának is kell helyet keresnem...:D

A fényezés

Az első dolog, ami szúrta a szemem, amikor megláttam Gruftit, az okádék színe volt. Nem keretlek, nagyon ronda a színe szegénykémnek. Először, csak az elképzelés szintjén arra gondoltam, hogy megcsinálom rat stílusúra az egészet. A Grufti név is innen jött, ami kriptaszökevényt jelent(azóta meg rajta ragadt). Ahhoz tökéletes lett volna ez a szín, a legtöbb részét úgyis rozsda borította volna, de az asszony erős ellenkezése miatt lemondtam a rozsdakupacos projektről (de ami késik nem múlik, ugyanis kinéztem már egy másik escortot is). Őszintén a fényezésen, pontosabban a színen törtem a legtöbbet a fejemet. Mivel Timi (ő az asszony) grafikus szakra járt és elég jól kezeli a fotóboltot,  minden színt direkt a kocsin meg tudtam tekinteni. Volt elég sok verzió is, két részes fényezés(díszléc vonaláig alulról piros, fent fehér és a tető+oszlopok feketék a maradék fehér), teljesen matt piros, fekete, matt fekete...De a nyerő számomra a "autnum snow" fantázia névre keresztelt szín és fényezés lesz az igazi. Ez kicsit piszkos fehér hatású és ha ráesik a fény szolídan csillog mint a hó télen. Mint már írtam, minden márkajelzést, díszlécet el akarok tüntetni róla, de mivel ez mégis csak egy Ford és ezt tudtani is kell, fehérre fényezet Ford feliratott kap majd a hűtőrács szélére ferdén, de ez még képlékeny.

A motor teret is ki akarom pucolni és fekete fényezést fog kapni az egész. Az elején szilárd elhatározásom volt, hogy Stickerbomb kerül az autóra, ehhez jött volna kapóra a rat stílus is. Hát a Stickerbombázásos mániámat itt fogom kiélni...ugyanis a motorháztető alját, a motortér keretét, a gátlók tetejét és a biztosíték dobozt teljesen bematricázom, a Timi által legyártott Stickerbombával (amely kizárólag fordos és az autóra jellmező motívumokat tartalmazz, semmi jdm...).

A világítás

Erdeti terv az volt,  hogy projektoros lámpákat építek bele, én magam. Ugye ehhez kell az egy pár projektor és egy síküveges lámpabúra. Mivel Gruftihoz csak "tuning" síküveges búrát találtam, gondoltam kicsiszolom a barázdákat a lámpabúrákból és akkor megkapom a síküveges lámpabúrát olcsó pénzért. Hát igen itt el is követtem volna az első hibámat, ha RyAn fórumtárs nem szól, hogy bizza az nem megy ilyen egyszerűen. Ugyanis itt Németországban ahhoz is E-vizsgaszám kell lassan, hogy finghass egy egészségeset. Ha én ezt így házilag megbarkácsoltam volna, bizony a rendőr bácsi csúnyán nézett volna és nekem se a mámoros szó jutott volna eszembe a csekk befizetésekor vagy a forgalmi elvételkor. Így marad a sima tuning síküveges búra szigorúan angel eyes és fekete változatban. Azon még mindig gondolkozok, hogy ha az e-vizsgaszámmal rendelkező síküveges lámpabúrába rakok projektoros lámpákat akkor mi van? A lámpákat mégiscsak valahogy egyedivé kell tenni...Ekkora jött kapóra a tuningmagazine.de április/május-i száma. Ebben van egy Seat Arosa, aminek az első lámpáinak a belső fekete részét, fekete-fehér matricákkal bevonták. Egyből tudtam, hogy ilyen megoldással fogom megoldani az első lámpák "snasszságát".
Ha sikerül olcsón egy ködlámpás első lökhárítóra szert tennem, akkor a ködlámpák helyére szeretnék utazófény led sort tenni.
A hátsó lámpáknál nem gondolkodtam sokat. Besötétített lámpa búra azt jó napot.
Az indexek is be lesznek sötétítve.


A következő bejegyzésben a hifiről és annak beépítéséről fogok írni.

Köszönöm a Ford Fiesta Klub fórumának tagjainak támogatását és segítségét.

A miértek bűvöletében...

Szép jó napot!

A mai irományom kicsit off szagú lesz, mert nem a kocsi építéséről fog szólni, hanem egy kis "okoskodásról". A most leírt dolgok mind saját agyam szüleményei és nem szándékozok megbántani senkit se azzal, amit most le fogok írni. Akinek meg érzékeny a lelke az nem olvassa tovább.

Amint az első bejegyzésben is írtam, igen nagy fába vágtam a fejszém, amikor a Fiesta átszabása mellett döntöttem. A legnagyobb gátló tényező nekem mint kezdőnek, hogy nem tudok kihez fordulni segítségért. Ma NEM LÉTEZIK magyar, aktív, Fiestával foglalkozó klub, se fórum. Focus klub van az igaz, de az mégse Fiestával foglalkozik ugye... Ami volt az megszűnt (www.fiestakulb.hu), pedig ők még a 2012-es Ford majálison is szép számmal megjelentek. De ez még semmi...ma jött az igazi vismajor. A mai naptól szünetel a Ford Majálist is szervező Ford-klub (www.ford-klub.hu). Ilyenkor gondolkodik el az ember, hogy mit csinálnak máshogy a VW konszernesek, mert hogy nekik nem kell külföldi fórumokon informálódni... A Volkswagenes fórumokon zajlik az élet, megy a boltolás, emellett minden évben számos, színvonalas találkozójuk van. Klubjaik is szép tag létszámmal működnek és nem mellesleg szervezetten járnak ki a Wörthersee-re is.

Ugyanis a VW konszern autóinak csak Magyarországon több találkozója van mint a Fordnak egész Európában. Idén már nem rendezik meg a Ford am See-t sem Németországban, amely mini Wörthersee akart lenni csak Fordokkal. Már Angliáig kell utazunk, ha tényleg valami nagyot, színvonalasat akarunk látni kizárólag Fordokkal. Ezek fényében nagy általánosságban elmondható, hogy kihalóban vannak a szigorúan vett márka találkozók (sajnos legfőképp a Fordoké)...kivéve persze a VW konszernét. Erre a legjobb példa a Wörthersee-nél található GTI találkozó, ahol eredetileg csak a VW konszern autóinak találkozója volt megrendezve, de a tavalyin már Opelekről is lőttek képeket. Több ezer VW, Seat, Skoda és Audi cirkál az tő körüli utakon a találkozó előtt,alatt, után. Ez a "szuper négyes" kiegészült a BMW-kel és Porsche-kel. Hihetetlen nagy rendezvény bődületes vonzerővel. Ismerek olyan srácot, aki csak azért vett VW-t, hogy kijárhasson a Wörthi-re.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a nevesebb találkozókon, mint például a Tuning World Bodensee, 10-ből 6 autó a konszernben lévő márkákhoz tartozik. A maradéknak a 75%-án osztoznak a BMW-k, Mercik és a japán vasak. Az így megmaradt 25% a többié, ami valljuk be igen csak csekély. A tuningmagazine.de számaiban is elsöprő túlerőben vannak a szuper négyes tagjai. Az aktuálisban példaként a bemutatott 7 autóból 4 a Szuper Négyesbe tartozik.

A német autók e mértékű térhódítása az autós találkozók területén, az erős nemzeti hova tartozás érzésből ered. A németeknél volt nagy szokás már a régi időkben is autóstalálkozókat tartani és mi lenne annál menőbb ha valaki német autóval gurul? Szinte minden trend először az ő autójukon jelent meg Európában, példaként amcsiból a rat és a clean is. A gewinde is honnan máshonnan eredhetne? Egy szó mint száz, a trendeket ők alakították ki itt Európában és a többi nemzet tuning közösségei ezeket átveszi, persze az azokhoz passzoló német gépekkel.
A másik oldalon ott vannak a japánok, de bárhogy is nézzük az ő általuk felépített trendek (hellaflush, jdm,) inkább a gépek végletekig való kihasználására valók és nem kiállításra (egy szóval se mondom, hogy nem gyönyörűek az ilyen stílusban épült vasak). Egyszerű hasonlatként Overdose sem a lovasbemutatókra és szépségversenyekre való, attól függetlenül, hogy csodálatos állat.

Persze vannak előnye is annak, ha az ember egy a tuning világban ritkább vasat választ a műtétekhez. Könnyebb egyedit alkotni és kimagaslót. Csinálsz egy rat stílusú 2-es Golfot, amiből van már 400000000000 db és kb még a kisebb találkozókon is van belőle 4-5db. Ezzel ellentétben csinálsz egy rat stílusú Escortot vagy épp Fiestát és garantáltan nem találkozol hasonlóval.


Azt hiszem ennyi okoskodás elég is volt mára, jó volt kiírni ezt magamból. Úgyis lesz olyan, aki szerint baromság az egész úgy, ahogy van...

Update: Ma találtam rá a fordfiestaklub.hu fórumára. Aktívnak tűnik és ami a legfontosabb, hogy végre igényesen átalakított Fiestákról olvashatok.:P Bele is vettem magam a fórumozásba, mert kérdésem az van...végtelen.

Gumizás, felnizés

Üdv ismét!

Mint azt az első bejegyzésben írtam, a gyári acél felni és a rajta lévő már csak erős túlzással nevezhető gumikat a legelőbb le kellett cserélnem. A felnit majdnem teljesen megzabálta a rozsda és a jobb első gumi szál szakadás gyanús volt. Gondolkodtam, hogy most vegyek-e drágábbat vagy egy átmeneti is megteszi, amíg körvonalazódnak a tervek. Az utóbbi megoldás mellett döntöttem, ugyanis elgondolásom szerint a végleges felnit egyszerűbb kiválasztani, ha már nagy vonalakban meg van az elérni kívánt végső kép a kocsiról.

Így hát neki is álltam kutatni az a ebayen felni+gumi garnitúra iránt. A későbbiekben is biztos nagyon sok dolgot fogok az előbb említett aukciós oldalon venni, mert hihetetlenül olcsón lehet "gyöngyszemekre" akadni. Először gyári acélt akartam venni, de mivel az egyik eladó, akinek megnyertem az aukcióját visszalépett, tovább kerestem. Ekkora akadtam rá a mostani felnimre, ami amellett, hogy olcsó volt, elég pofás darab. 13 zollos-at vettem, nagyobbat majd ráérek a későbbi, nem átmeneti felniből venni. A felnit 80%-os Continental ecocontact, 175/65 R13 80T méretű gumikkal adták el mindössze 15e Ft-ért. A legjobb az egészben az volt, hogy szinte a szomszédban lakott a srác, akitől megvettem. A srác mellesleg szerintem valamilyen gyűjtő lehet, mert a garázsában vagy 10-20 garnitúra gyári felni volt (toyota,bmw,skoda). A felnit épp egy MK IV-es Fiestáról szedte le. Ellenőrzés és miután mindent rendben találtam, kis is fizettem. Édesapám ekkora már hivatalos kísérőmmé és segítőmmé avanzsált és szinte biztos vagyok benne, hogy nem is fog tágítani az átalakítás végéig.

Egészen idáig minden egyszerűen ment...de hát Murphy törvénye alapján semmi sem mehet bökkenőmentesen...A régi kerekek leszedésnél vért izzadtam, mert a csavarok szépen be voltak rohadva. De a nyers erő és az új kerékkulcs megtette a hatását és megadta magát. A következő alakomra már inkább új anyákat veszek és a csavarokat is megtisztítom a rozsdától.

A végeredmény számomra meglepően nagy változást hozott. Édesapám, aki egy Opel Astra G-t birtokol, talán még jobban meglepődött, hogy egy felni mennyit dob az autó kinézetén. Kíváncsi leszek mit fog szólni, ha majd a normális felnivel meglátja...:D

Zárásként egy kép a kocsiról felnivel és magáról a felniről.

Ezen a képen látszik a tróger javítási kísérlet a hátsó kerékjáratnál

A bemutatkozás és kalandos megvásárlás története

Üdvözletem!

Eszembe se jutott soha, hogy egyszer blogot írjak, így egyenlőre igen kezdetleges bejegyzéseim lesznek. (talán ez idővel fejlődni fog...)
Mint minden ilyen irányú kezdeményezést, gondolom ezt is egy bemutatkozással illik kezdeni.

A nevem László Patrik, 22 éves vagyok és a mesés, "tuning" őrült Bundesrepublikban lakok és dolgozok. Kijövetelemkor raktáros munkát kaptam a világ egyik legnagyobb webárúházában, miután meguntam a spórolós főiskolai életet és a hazai helyzet egyre nagyobb mértékű romlását. A főiskola vagy egy szakma(autószerelő) elvégzése még benne van a tervben, de ez még a távoli jövő egyenlőre.

Na, és a lényeg a blog témája. Szóval megpróbálom egy tapasztalatlan ember szemével bemutatni egy autó átalakításának minden nehézségét, szépségét és kihívását. A szerencsés vagy szerencsétlen autó egy MK IV-es Fiesta.

Az autó átalakításokkal kapcsolatos tudásaim minimálisak, viszont imádok barkácsolni, szerelni, ügyködni és nem mellesleg vonzz is maga az autószerelő szakma.  A blogot kizárólag a folyamat dokumentálása végett írom. Remélhetőleg később visszaolvasva jókat mosolygok baklövéseimen, mellényúlásaimon és majd látom, hogy mennyi munka van a kocsiban. Ismereteimből adandóan szinte mindent internetről fogok megtanulni, ellesni, illetve ott is kérek tanácsokat, ha elakadok, ha nem értek valamit, ha valamit felgyújtok, felrobbantok, szétvágok és a hasonló finomságok estében. Sajnos Fiesta Klub ma már nem létezik Magyarországon, ahogy aktív Ford-os fórum sem, így sokkal nehezebb lesz a folyamat, mint ha egy Golf 2-est választottam volna. Nehezítő körülmény, hogy itt kint se ismerős se senki, így a komolyabb segítséget igénylő dolgokra haza kell vinnem az autót a haverhoz. Emellett a német munkadíjak sem könnyítik meg a dolgom...

A kocsi választás okára írhatnám az előbb említett " nagyobb kihívás" nevezetű dolgot, a csekély számú igényesen átalakított IV-es Fiesta számát(ugye nagyobb esély kimagaslót alkotni, stb,stb). Ha ezeket írnám akkor hazudnék...A Fiesta, akit mostantól Grufti néven(a névadás is érdekes történt, majd erről is szó esik) említek, kizárólag az olcsósága miatt vettem meg. Épp nézelődtem az Ebayen, amikor belebotlottam Grufti aukciójába. Hihetetlen alacsony volt az ár, hála az éjszaka lejáró árverésnek. Rálicitáltam és rá 15 percre egy 1997-es Ford Fiesta Fun boldog, meglepett tulajdonosa lettem. Mellette szólt az alacsony biztosítási díj, a kedvező adó és kb 30 ezres vételi ára és nem utolsó sorban az olcsó alkatrész árak (töménytelen mennyiségű Fiesta fut az utakon és dekkol a bontókban). Ezekkel az érvekkel sikerült meggyőznőm az asszonykámat is, hogy jó vétel volt...Azóta persze ő is, én is teljesen beleszeretünk a Sárga Vérebbe.

Az egyetlen probléma csupán a közel 300 km-es távolság volt köztem és az autó között. A hazajutással nem volt gond, ugyanis a srác, akitől vettem mondta, hogy semmi baja a kocsinak és simán hazajön a saját lábán. Már majdnem kiváltottam hozzá az ideiglenes rendszámot, ami mellesleg majdnem annyiba került mint az autó, amikor hívott a srác, hogy rajta hagyja a rendszámot és nyugodtan haza lehet az autóval vezetni azzal (ezt azért nagyon kevés eladó vállalja be, a csalások miatt, amit leginkább a törökök, lengyelek és románok művelnek itt kint). Ezzel már egyből 70 Eurot spóroltam, amit később sikerült mínuszba áttornáznom... A távolság leküzdéshez visszatérve, a vonatot találtam a legcélszerűbbnek és mivel az itteni főnököm azt mondta, hogy meg van az egész 28 Euróból (Thüringia Ticket) még végtelen pénzt is spórolok rajta. Így hát felkerekedtünk hárman: édesapám, barátnőm és én munka után 16:15 perckor Eisenachból Drezdába. Gondoltuk már szó szerint sínen vagyunk, amikor felszálltunk a Drezdába tartó ICE típusú vonatra, amivel még előbb is megérkeztünk volna az átadás helyszínére, mint a megbeszélt 19:00 időpont. Hát itt ért az első pofon Gruftival kötött kapcsolatomban...az ICE-n jött a kalauz, kérte-adtam a jegyet és ekkor megszólalt, hogy a thüringer ticket nem érvényes erre a vonatra és így jegyet kell venni Drezdáig. Ami cirka 210 Euro lett volna 3unknak, így az olcsóbb megoldást választottuk(olcsó húsnak híg a leve, de erről később...) és csak Lipcséig vettünk jegyet 150-ért. Ott várakozás, átszállás. Ezen a vonaton hála istennek jó volt a jegy, amit vettünk, de a vonat 20 km/h-val tette meg ezt a kb. 100 km-t. Mondanom se kell, hogy abból a 19:00 órás időpontból nem lett semmi és félő volt, hogy dugába dől a vásárlás...de az eladó nagyon normális volt, hazament bekajált, a wc-ről még telefonált egyet, hogy mennyire kell siessen mikor érünk oda. 21:00-ra be is értünk a pályaudvarra. Kocsikázás a parkolóba a kocsihoz. Tesztvezetés már semmi kedvem nem volt, így bíztam a vak szerencsében és papíroztunk miután nagyjából átnéztük az autót. Kifizetem a "súlyos" 100 Euros vételárat és már jöttünk haza....volna, ha nem tévedünk el a városban. Laptop elő, mert ugye mindent elraktunk csak a GPS-t nem, mert minek is az, simán kitalálunk egy közel 600e-es lakosú városból a két szemünket használva...Benzinkútra betérés, útbaigazítás meghallgatás, a gépsárkánnyal haza repesztés volt a sorrend. Már a hazaúton kiderült, hogy a srác semmivel sem húzott le. minden működött, igaz volt ami kevésbé, de működött. Haza hajnali 3-ra értünk és 5:15-kor már indultunk munkába. Mondhatni úgyis, hogy kis kitérővel munkából munkába mentünk. Mikor másnap ezt elmeséltem a kis főnöknek, mi lettünk az élmunkások a cég vezetőség szemében, akiknek még aludni sem kell...Azóta bátrabban adnak kötelező túlórákat, amiket a magamban elmormolt legszebb kívánságok mellett teljesítek...

Kis összefoglaló az ismert és tapasztalt hibákról:
- indításkor a jobb első, benti ventilátor búg, mint egy helikopter
- indításkor a motor is búg, úgy 2 percig aztán normális hangja lesz (alapjárat szábályozás?!)
- a gumi garnitúra(téli) a felnikkel teljesen kuka...rázott is rendesen vele hazafelé
- felületi rozsda a két hátsó kerékjáraton (érdekes, hogy a tanksapkánál nem találtam)
- olaj csere
- motor háztetőn kis horpadás
- jobb ajtó kárpit alul nincs az ajtóhoz fogva
- karosszérián itt-ott kisebb sérülések, ragasztó maradvány(csomagtartó, gondolom tanuló kocsi jelzés :D)


Elsőre talán ennyi elég is volt. Az biztos, hogy tevékeny, sok kérdezős, sokat anyázós, sokat kiabálós, elkeseredős, boldogságos, gyönyörködős és maszatolós időszak elébe nézünk Gruftival. "A kemény munka meghozza a gyümölcsét." alapon reménykedek a megfelelően szép és "ízletes" gyümölcsben.


A következő bejegyzésben majd a felni és gumi vásárlásról és tervekről írok.
Lezárásként pár kép a vásárláskor uralkodó állapotokról.